A Nyírvidék című újságban jelent meg 1883-ban egy felhívás: „Társuljunk! A társaság nélkülözhetetlen eszköz a művelődésre…” Ennek ellenére 15 évet kellett várni, mert 1898. január 21-én alakult meg a Szabolcs Vármegyei Bessenyei György Művelődési Kör, a vármegye első közművelődési társasága. Miért éppen Bessenyei? Hangzott el a kérdés. Bessenyei György megyénk szülötte (Tiszabercel 1747), sokoldalú személyiség, író, filozófus, kultúrpolitikus, akinek vezérgondolata a közjó szolgálata, a tolerancia volt. Mária Terézia testőreként a bécsi udvarban magáévá tette a haladó európai eszméket és a magyar felvilágosodás elindítója lett. Bakonszegen halt meg 1811-ben. Hamvait a Bessenyei Kör javaslatára 1940-ben Nyíregyházára hozták. Síremléke - a Nemzeti Sírkert része - városunk temetőjében van, Rátonyi József készítette 1982-ben.

A Bessenyei Kör működésére jellemző volt, hogy szakosztályokra tagolódott: irodalmi, zenészeti, színészeti, mely bővült szabadlyceáris (ismeretterjesztő), később képzőművészeti, továbbá táj- és népkutató szakosztályokkal. 1940-ben névváltoztatás történt, azóta Bessenyei Társaság a neve. 1947-ben, Bessenyei halálának 200. évfordulójára hatalmas ünnepséget szerveztek, Ortutay Gyula miniszter jelenlétével. Sajnos két évvel később a Társaság feloszlott és csak 40 év után alakult újra. A vezetőségben korábban a megyei közigazgatás vezetői vettek részt, az 1987-es újjáalakulást követően viszont az irányítás már egyértelműen a városi értelmiségé lett. A legfontosabb feladatai közé tartozott és a mai napig tartozik a Bessenyei-kultusz ápolása, az irodalom, művészetek és tudomány művelése, a városok és falvak népének művelődéshez segítése, az olvasási vágy fokozása, könyvek, folyóiratok kiadása. Jelenleg is havonta szerveznek különféle témában előadásokat, megemlékezéseket, György-napi emléküléseket, kirándulásokat. A Kör illetve a Társaság működése nagy hatással volt és van a térség kulturális életére: meghívásukra országosan ismert irodalmárok, zenészek, színművészek látogattak el megyénkbe.

Érdekes a görögkatolikus vonatkozás is. Egyrészt az első serleget, mely „Bessenyei serleg” lett és ünnepélyes alkalmakkor ezzel köszönti a Társaság tagjait a mindenkori elnök, a kótaji görögkatolikus egyház adományozta a kör számára. Másrészt Dudás Miklós püspök atya 1939-től aktív tagja volt a Bessenyei Körnek, több előadást is tartott, és 1942 ben Hajdúdorogon létrehozta a Magyarország első görögkatolikus népfőiskoláját, felhasználva a Bessenyei Körben szerzett népfőiskolai tapasztalatait.

A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola főkönyvtárosa, a Bessenyei Társaság elnöke, dr. Kührner Éva fantasztikus előadásából megismerhettünk egy újabb közösséget, mely Nyíregyháza kultúrát szerető polgárait szolgálja. Hálásan köszönjük!

Szöveg és fotó: dr. Obbágy Veronika

Nyíregyházi Egyházmegye

Elnök úr történelem szakon végzett, így nem csoda, hogy „történelemmel” indított. Az első okleveles bizonyíték a királyi vármegye rendszer megalapításáról 1007-ből való. Trianon előtt 57 vármegye volt Magyarországon és ebből lett 19, ezért van a hosszú név (több vármegyénél is): Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye. A mi vármegyénkhez Ung vármegyéből is tartoznak települések. A vármegyék feladata, hatásköre nagymértékben változott az évszázadok, évtizedek alatt. A vármegyei önkormányzat hatásköre Nyíregyháza területén kívül magába foglalja a teljes vármegyét. Elnökünk – nem kis büszkeségünkre – az országban a legrégebben regnáló politikai vezető. Már 25 évesen tagja volt Nyíregyháza Város Közgyűlésének, 12 választást koordinált.

2011-ben nagy változás történt: a fejlesztéspolitika került a munka középpontjába. Ez főleg közösségi fejlesztésről szólt: iskola-, óvoda- és útfejlesztés valósult meg sikeresen a vidéki településeken. Több templomot is sikerült felújítani. Az önkormányzat feladata a tervezés, pályázati kiírás, melyet a Belügyminisztériumhoz kell benyújtani.

Seszták elnök úr megosztott velünk személyes élményeket is. Amikor a győri bencés gimnáziumból Szabolcsba került, két dologra lett figyelmes: az egyik, hogy itt nagyon szorgalmasak az emberek, a másik, hogy több volt a „vörös csillag”, mint pl. a nyugati országrészben – melyek közül a rendszerváltáskor egyet ő szedhetett le. Történészként arra is „farzsebből” jött a válasz, illetve viszontkérdés, amikor kissé ironikusan kérdezték, miért kell vármegyének nevezni a megyét: 40 évig miért kellett megyének nevezni, amikor 1007 óta vármegye volt? Egyébként várunk is van: a Szabolcsi Földvár, ahol zsinatot is tartottak!

A kezdetben 48 tagú önkormányzatot 2010-ben felére csökkentették a választási ígéreteiknek megfelelően. Az utóbbi 10 évben sok uniós pályázatot valósítottak meg. Úttörők voltak a határokon átnyúló pályázatok tervezésében és megvalósításában is. Vármegyénk három országhatárral érintkezik és mindhárom ország önkormányzataival (Románia, Szlovákia, Ukrajna) jó a kapcsolat. Kárpátalján hulladékfeldolgozásban, szelektív hulladék kezelésben működtünk együtt és egyben itthon, a vármegyében is sikeresen fejlesztettük a hulladékfeldolgozást. 240 önkormányzat hulladék kezelését az Észak-Alföldi Környezetvédelmi Kft. végzi, melyet szintén a vármegye koordinál.

Elnök úr tagja a Régiók Európai Bizottságának, mely az önkormányzatok becsatolásával, segítésével hivatott foglalkozni. Ezáltal még nagyobb perspektívából segíti a vármegye önkormányzatainak munkáját. 2011-ben az önkormányzati reform kapcsán fenntartóváltozások történtek: az egyházak iskolákat, gyermekvédelmi intézményeket vettek át, ami a vármegyei önkormányzat terheit csökkentette.

Végül megosztotta velünk „ars poetica”-ját: az önkormányzaton belül az együttműködés a legfontosabb.

Seszták Oszkár elnök úrnak – aki büszkén vallja meg hitét, görögkatolikusságát – az őszinte, sokrétű előadásából sokkal többet tudhattunk meg a vármegyeháza falain belüli munkáról. Köszönjük, elnök úr!

Fotó és szöveg: dr. Obbágy Veronika

Nyíregyházi Egyházmegye

A Nyíregyházi Egyetem – mely a vármegye legnagyobb felsőoktatási intézménye – nagy múltra tekint vissza: mezőgazdasági és műszaki szakképzés az 1930-as évektől létezik, de a pedagógusképzés már 1914 óta van jelen a városban. Sőt jogelődként a tanítóképzés az evangélikusok iskolaszervező munkájának köszönhetően 1847-ben vette kezdetét Nyíregyházán. Hatalmas átalakulást hozott 2000-ben az a szervezeti integráció, melynek során a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara egyesült és létrejött a Nyíregyházi Főiskola, mely 2016-tól Nyíregyházi Egyetem néven, mint alkalmazott tudományok egyeteme működik. Később a karokat is átszervezték, intézetek lettek, jelenleg 12 intézet működik az egyetemen.

E rövid bemutatás után a professzor asszony részletesen beszélt a Vizuális Kultúra Intézetről, ahol közel 30 éve dolgozik. Magyarországon egyedülálló, hogy Nyíregyházán ebben az intézetben minden technikát tanítanak. A képzésben országosan elismert művészek vesznek részt, akik a szakmaiságot fontosnak tartják: pl. a festészetben a sorrend a csendélet, majd a táj, és ezt követi a portré. A hallgatókkal személyes viszonyt alakítanak ki, segítik őket, hogy megtalálják, mit lehet megfesteni, mi az, amiben egy-egy diák a legjobbat hozza ki magából, biztatják őket, hiszen a művészet fejlesztéséhez igen nagy kitartás, szorgalom szükséges. Az egyetemen belül több helyszínen folyik a vizuális oktatás és a műhelymunka, melyről fotók segítségével bepillantást nyerhettünk. Ezen kívül művésztelepek működnek Rakamazon, Tokajban, Miskolcon, Monokon és Nagyecseden. Rendszeresen vannak szakmai órák kiállításokon, vagy külső helyszíneken (pl. a botanikus kertben, a Nyíregyházi Állatparkban). A diplomamunkákból rendszeresen szerveznek kiállításokat a városi galériában.

Az előadásból sok új információt nyerhettünk a Nyíregyházi Egyetemről, megismerhettünk egy újabb közösséget. Köszönjük a kiváló, érdekes, az alkotásokról készült fotókkal illusztrált előadást!

Szöveg és fotó: dr. Obbágy Veronika
Nyíregyházi Egyházmegye

Nem is előadás volt ez, hanem egy élménybeszámoló a Cantemus közösség 50 évéről, megfűszerezve a tőle megszokott humorral és természetesen őszinte önéletrajzzal. A házigazda, dr. Ivancsó István atya köszöntőjében sok-sok új dolgot mondott el „Dénes bácsiról”, aki – ahogy elmondta – 1969-től viseli ezt a megszólítást.

Ha pályafutását, életét, díjait akarnánk felsorolni, nem jutna idő és hely előadásának összefoglalására. Egy olyan díjat hadd emeljünk ki, amit ő maga is megemlített és nagy szakmai elismerés: Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj, amit 1993-ban kapott.

Kisgyermek korában csak zenepedagógus nem szeretett volna lenni. Mégis a Jóisten erre az útra terelte, szerinte – mint fogalmazott – gyerekkori csínytevései miatti vezeklés céljából. Ezt kezdetben úgy élte meg, hogy „becsületes kötelességteljesítésből” tette a dolgát különösebb ambíció nélkül és aztán mégis ebből lett a karrier. Pedig abban az időben egy református lelkészgyereknek (édesapja lelkész volt, édesanyja tanítónő) nem volt könnyű egyetemre bejutni, diplomát szerezni. A szülők ezért terelték a zenei pálya felé, mert az „ideológia-mentes”, és ott nagyobb esélye volt diplomát szerezni. 1969-ben kezdett tanítani Nyíregyházán a Kodály módszer alapján.

Fokozatosan szervezte meg az énekkarokat. Először a gyermekkart, akikkel 1975. március 15-én országos első díjat nyertek. Ettől kezdve számítják a kóruscsalád születését. Majd jöttek az országos hírnevet hozó versenyek: 1978-ban Debrecenben országos második helyezés, a külföldi meghívások, melyek során több alkalommal Magyarországot képviselték a Kodály módszer világszínvonalú bemutatásával.

Történt egyszer, hogy Varsóban (1980-ban!) egy verseny után a gyerekek spontán elkezdtek énekelni, és azt vették észre, hogy japánok videózzák őket. Ettől kezdve figyeltek fel rájuk Japánban és 1990-től rendszeres lett a meghívás. Persze azt nem mindenki tudja, hogy az első japán útjukat az akkori iskolaigazgató és Dénes bácsi által felvett személyi kölcsönből finanszírozták. A kórusok – merthogy időközben megalakult a Fiú Vegyeskar, a Pro Musica Leánykar, a Banchieri Énekegyüttes, a Felnőtt Vegyeskar, a Nyitnikék és a Napsugár Gyermekkar – bejárták az egész világot, a leghíresebb koncerttermekben énekeltek.

Kezdetben évente egy-két külföldi útjuk volt, aztán tíz turné is belefért az évbe. A Cantemus nevet azért választották, mert egyrészt külföldön ezt könnyebb volt kimondani, mint a „Nyíregyházi 4. számú Zenei Általános Iskolát”, másrészt ebben a választásban a szó jelentése is fontos ars poetica volt: énekelni jó, énekeljünk! Szabó Dénesnek igen nagy feladatot adott a Jó Isten és ő ezt kiválóan teljesítette.

Fantasztikus lelkesedéssel beszélt az iskolából már kirepült kórustagok „önszerveződéséről”, a japán utakról, amelyek során nem csak a szállodai elhelyezésekben és az étkezések luxus megoldásában érezték vendéglátóik figyelmességét, hanem spontán programok profi szervezésével is keresték a kedvüket. Ezek a gyerekek az énekléssel olyan „mentális jólétben” élnek, hogy nem szoktak betegek lenni, soha nem került veszélybe fellépés betegség miatt. Pedig a koncertek alatt általában napi négy órát töltöttek színpadon (2 óra próba + 2 óra szereplés).

A Cantemus kóruscsalád az idén 50 éves. Ezalatt 50 első díjat nyertek nemzetközi versenyen és „Nemzeti együttes” lettek, számtalan esetben hivatalos delegáltként képviselték külföldön a magyar államot, hazánkat. Isten éltesse „Dénes bácsit”, feleségét, „Ági nénit”, aki naponta biztosítja számára a nyugodt hátteret és – ahogy a karnagy fogalmazott – nem „fele-ség”, hanem „egész-ség” számára. Hálásan köszönjük a lenyűgöző előadást!

Szöveg és fotó: dr. Obbágy Veronika
Nyíregyházi Egyházmegye

Történetünk a bizánci térítéssel, Hierotheosz püspök működésével kezdődött. Majd Theophülaktosz, Antóniusz, Gregóriusz, Deszideriosz, Joannész, Demetriosz püspökökkel folytatódott. Így érthető, hogy évszázadokon át mélyen megőriztük keleti közösségi identitásunkat és az Ungvári Unió (1646) aláírásával is sértetlen maradhatott

1. bizánci szertartásunk
2. a püspökválasztás joga
3. papjaink egyenlősége a római katolikus papokéval.

Ettől a dátumtól mondhatjuk, hogy Magyarországon magyar görögkatolikusok élnek.

Viszont újabb évszázadok küzdelme kellett ahhoz, hogy önálló egyházmegyénk legyen, melyet X. Szent Piusz pápa 1912-ben alapított. Az előadó bemutatta a magyar görögkatolikusok történetét, püspökeinket, Papp Antal apostoli kormányzótól kezdve Szocska A. Ábel jelenlegi megyéspüspökünkig.

Hallhattunk részletesen a 2015. március 19-én Ferenc pápa által megalapított önálló Nyíregyházi Egyházmegye történetéről, az alapító bulláról, illetve a kezdetektől, amikor dr. Orosz Atanáz volt az apostoli adminisztrátor, majd Szocska A. Ábel három évig szintén apostoli kormányzóként vezette az egyházmegyét, és végül 2018. április 7-től megyéspüspökként irányítja azt.

Az előadásból megismerhettük a 2015 előtti szerkezeti egységeket és a 2015 utáni három egyházmegye magyarországi elhelyezkedését, területi és hierarchikus helyzetét, a Görögkatolikus Metropólia kialakulását. Részletesen tájékozódhattunk a jelenlegi helyzetről, egyházmegyénk esperesi felépítéséről, vezetőiről, papjairól, kispapjairól, bizottságairól, intézményeiről, a papoknak és híveknek szervezett összetartó programokról.

Az előadást élénk beszélgetés követte, kérdések, vélemények fogalmazódtak meg mind a hallgatóság, mind egyházmegyénk legidősebb papja, Szabó Sándor atya részéről, aki minden eddigi előadáson részt vett.

Szöveg és fotó: dr. Obbágy Veronika
Nyíregyházi Egyházmegye