RÓKAHEGYI GÖRÖGKATOLIKUS TEMPLOM

A sóstóhegyi paróchiához tartozó Szent István-templom honlapja

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

2026. július 18.

Rókahegyről gyalogos zarándoklat Máriapócsra

Az idén immár nyolcadszor szerveztük meg a gyalogos zarándoklatunkat a pócsi Szűzanyához. Összességében 39,4 km utat tettünk meg. Szokás szerint hajnali fél négykor indultunk a templomból a zarándokájtatossággal. Néhány lépés megtétele után (a több mint ötvenezerből) felülről is megkaptuk az áldást eső formájában. De ez egyáltalán nem kedvetlenített el bennünket, sőt még örültünk is, hogy lépteinkkel nem kell majd nagy port kavarni. Nyírpazonyban még esett, de mire Napkorra értünk, már ragyogott, bár még nem nagyon erősen tűzött a Nap. Napkoron megpihenhettünk – ezúton is köszönjük a templomban és templom körüli szíves ellátást. A Kauzsay tanyáig már nagyon jó körülmények között haladtunk az erdő hűs lombjai alatt. Csak akkor zúdult ránk a hőség, amikor Pócspetri határába értünk. De az útmenti kutaknál fel lehetett frissülni. Amikor pedig Máriapócshoz közeledve megpillantottuk a kegytemplom kettős tornyát, már nem volt megállás: a Szűzanya a legerősebb mágnesnél is jobban vonzott bennünket.

Zarándokutunkat természetesen imádkozással végeztük: a három paraklisz mellett a három rózsafüzért is elimádkoztuk, mondtunk zsoltárokat is, és nem maradhattak el a zarándokénekek sem. Milyen jó, hogy van a kis füzet! Az úton szentgyónásra is volt lehetőség.

A bazilika körüli körmenet után elvégeztük a beköszönő ájtatosságot, majd lehetőség volt az értetkőzésre. Ekkorra már húszra duzzadt a létszámunk (nem számítva azt a családot, akik közben elbúcsúztak, mert aznap még többszáz kilométeres út várt rájuk).

Az idén nem a kis fatemplomban végeztük a zarándoklatunkat megkoronázó Szent Liturgiát, hanem lehetőséget kaptunk arra, hogy a kegytemplom főoltáránál végezzük. Hálatelt szívvel köszöntük meg a jó Istennek, hogy az idén is megsegített bennünket, hogy eljöhessünk a pócsi Szűzanya drága kegyhelyére.

A rövid búcsúzó szertartás elvégzése után újra értetkőzni mentünk, majd a jó szervezés eredményeképpen autókkal tértünk haza. Már most elterveztük, hogy nem hagyjuk ki a kilencedik zarándoklatot, sőt a tizediket jubileumira tervezzük.

Könnyező Pócsi Édesanyánk könyörögj érettünk!

Aranyosi István leírta zarándoklatunk mozzanatait. Azért adjuk közre, hogy másoknak is kedves csináljunk hozzá. Bárhol lehet csatlakozni!

A Zarándokájtatosság után indulás a rókahegyi templomtól csepergő esőben 3:50-kor.
Sóstóhegyi letérés a temető felé 4:22-kor (eddig 3 km).
A 4-es úttól 5:13-tól esik az eső.
Érkezés a nyírpazonyi templomhoz 5:25-kor, majd továbbindulás 5:40-kor.
Oros felé betérő 6:17-kor (3 km).
Érkezés Napkorra 8:00-kor (10 km), majd felfrissülés után indulás 8:38-kor.
Érkezés az újszőlősi kerthez (Kauzsay tanyához, a szokásos harangszóval) 10:10-kor.
Érkezés Pócspetri határába 12:10-kor.
Megérkezés a máriapócsi bazilikához 13:00-kor. Összesen csaknem 40 km-t megtétele után.

2025. július 19.

Képriport a rókahegyi görögkatolikus közösség máriapócsi gyalogos zarándoklatáról

A hívek már hetedik alkalommal teljesítették a távot Nyíregyháza és Máriapócs között. A zarándokok jelentős része végiggyalogolta a 34 km-es távolságot.

Az idősebb testvérek közül néhányan ettől kevesebb kilométert gyalogoltak. Öröm, hogy a generációk sokszínű palettát mutattak, csatlakoztak a zarándokcsapathoz egészen fiatalok is.

Az út során megpihetek Napkoron is.

A csúcspont idén is a kis fatemplomban végzett Szent Liturgia volt. A zarándokok fáradtan, de lelkileg megújulva, kegyelemmel töltekezve tértek haza.

Szöveg: Ivancsó István

Fotó: Vajdicsné Keczán Ibolya, Polonkainé Bartók Katalin

Nyíregyházi Egyházmegye

2024. július 13.

Egy maroknyi csapat hűségéről – Rókahegyről Máriapócsra gyalogosan – KÉPRIPORT

Július 13-án, a nyár talán legforróbb napján a rókahegyi közösségből néhányan vállalták, hogy gyalog teszik meg az utat az Istenszülőhöz. A zarándoklatról képriportban számolunk be.

A Rókahegyi Görögkatolikus Templomban már hagyománnyá vált ez a zarándoklat.

Szokás szerint fél 4-kor áldással indultak templomukból.

Útközben is lehetett a zarándokokhoz csatlakozni.

A bazilikába érvén köszöntötték az Istenszülőt.

Értetkőzés után a kis fatemplomban Szent Liturgiát végeztek.

Hálát adó soraikat Ivancsó István atya foglalta össze:

"Köszönjük a jó Istennek, hogy megsegített minket a gyalogos zarándoklat folyamán a rekkenő hőségben is.
Köszönjük a Szűzanyának, hogy odavonzott bennünket drága kegyhelyére, a kegyelmek helyére.
Köszönjük a zarándokoknak, hogy velünk együtt viselték a nap hevét és terhét akár 34 kilométeren, akár pár kilométeren, akár csak kétszáz méteren át (mert olyanok is voltak: a legkisebbek).
Köszönjük az együtt imádkozást a zarándoklat folyamán és a Szent Liturgiában is.
Köszönjük azoknak, akik nem tudtak velünk jönni, de imádkoztak értünk, hogy ne legyen senkinek baja.
Köszönjük ismételten is a jó Istennek és a Szűzanyának, hogy lelkileg töltekezve jöhettünk haza, még ha nagyon fáradtan is.
Köszönjük, hogy jövőre újra mehetünk: biztos, hogy nem fog elmaradni a zarándoklat – bármilyen körülmények lesznek is."

2023. július 15.

Zarándoklat Rókahegyről Máriapócsra

Kegyelemteljes nap volt 2023. július 15-e a rókahegyi és jósavárosi zarándokok számára: Máriapócsra mentek drága Szűzanyánkhoz. Egyházközségi beszámolót olvashatnak.

Gyalogosan tettük meg a kb. 32-33 km-es távot. A csapat egyik része a rókahegyi templomtól indult 3:30 perckor, a másik része Jósavárosból 4 órakor.

7:30 óra tájban Napkoron találkoztunk, és innen együtt mentünk tovább. Volt egy csapat, akik Napkoron – ahol az újonnan kinevezett Mosolygó Tamás atya és a Rókahegyről áttelepült gondnokunk, Mányikné Erzsó várt minket – csatlakoztak a gyalogos zarándokokhoz. Így 15 főre bővült a létszám. Sajnos egy társunknak egy kavicsra lépés miatt meghúzódott a bokája, így 14-en érkeztünk meg gyalogosan a Pócsi Szűzanyához.

Mint minden évben – hiszen már hagyomány ez a közös zarándoklat – jönnek egyrészt „autós segítők”, akik egy-egy pihenőnél hideg vízzel, pár falattal, kávéval várnak minket, másrészt kisgyerekek, idősebb, beteg társaink, Rókahegyről autóval mennek előre, hogy a kegyhelyen várjanak minket. Így aztán nem csoda, hogy a kis fatemplomocska a 13 órakor kezdődő liturgiára teljesen megtelt!

Az úton lehetőség volt szentgyónásra, beszélgetésre, de elsősorban az imádkozásra. Csodálatos érzés, amikor Pócspetriben a forróságtól felhevült aszfalton zarándokolva, megpillantjuk kegytemplomunk tornyait. Ilyenkor még a Máriát köszöntő ének is hangosabban hangzik és a fáradtságot sem érezzük olyan erősnek a lábainkban, mint előtte.

Adja Isten, hogy jövőre is zarándokolhassunk! „Mária, segíts!”

2022. július 16.

Gyalogos zarándoklatunk Máriapócsra

Maroknyi közösség kitartó zarándokai indultak el idén is Máriapócsra Nyíregyházáról. „Szokásos” gyalogos zarándoklatra indultak tízen a rókahegyi görögkatolikus közösségből július 16-án hajnal fél négykor. A templomtól templomig zarándokló közösség létszáma már Máriapócs előtt – az útközben csatlakozóknak hála – húszra növekedett. A megérkezés után köszöntötték a Szűzanyát a kegytemplomban, majd a fatemplomban végeztek liturgiát dr. Ivancsó István atyának, a zarándoklat szervezőjének és a közöség mozgatórugójának vezetésével. A testben és lélekben töltődni vágyók a könnyező kegyképtől értetkőzéssel búcsúztak.

2021. július 17.

Gyalogos zarándoklatunk Máriapócsra

Az idén sem hagytuk el a gyalogos zarándoklatot. Szokás szerint az Illés napi búcsú előtti szombaton indultunk neki. Most szép létszámmal kezdtük a zarándoklatot: 14-en vállalkoztak rá. Ez a csapat Napkoron csaknem ugyanennyi fővel egészült ki, mert utolértük a jósavárosi templom zarándokait. Ettől eltekintve a program a szokásos volt. Végig szép időt kaptunk: nem volt nagy hőség. Az előző napokban hullott eső miatt az erdei úton viszont óriási pocsolyákat kellett kikerülnünk, ezért egy kissé lassúbbak voltunk. A fatemplomban végzett Szent Liturgia, illetve a bazilikában az értetkőzés után autókkal jöttünk haza.

2020. július 18.

Gyalogos zarándoklatunk Máriapócsra

Kicsiny, de lelkes csapattal vágtunk neki az idei máriapócsi gyalogos zarándoklatunknak. A tavalyi tizennégynél lényegesen kevesebben, mindössze négyen indultunk. Lehet, hogy az idősebb korosztály nem merte vállalni a 30 km-nél nagyobb távolságot? Lehet, hogy a beígért hideg, esős idő tartott vissza egyeseket? Számunkra nem lényeges, mert a pócsi Szűzanya mágnesként vonzott bennünket. Felülről pedig folyamatosan kaptuk az áldást: nagy zápor nem volt, de lassú, apró szemű, áztató eső annál inkább. Meg is állapodtunk, hogy ha a belülről cuppogó cipőnkbe békák nem is telepedtek, de ebihalak már ott úszkálnak a lábujjaink között. No, de ez volt a legnagyobb humor, mert szerencsére végigimádkoztuk az utat.

Pócsra érkezve megtartottuk Nagy doxológia éneklése közben a háromszori körmentet a bazilika körül, majd elvégeztük a beköszönő ájtatosságot. Még az egyéni imádságokra is maradt idő.

Aztán átvonultunk a kis fatemplomba, ahol Szent Liturgiát végeztünk annak jegyében, hogy kéréseink hálaadással szálljanak fel Istenhez, illetve jöjjünk bátran Jézushoz, ha elfáradunk, ha terheket hordozunk, mert biztosan számíthatunk arra, hogy megkönnyebbíti a terhet. A pócsi Szűzanya pedig kieszközli ehhez a kegyelmet. Ekkor már sokan voltunk, mert megérkeztek azok is, akik autókkal vállalták a zarándoklatot.

A liturgia után a bazilikába mentünk vissza, hogy elvégezzük a búcsúzó ájtatosságot, s a jövőre újra ugyanitt találkozás reményében búcsúztunk el egymástól, s mindenki autóval indult haza.

Tudósítás a máriapócs honlapon:

http://mariapocskegyhely.eu/2020/07/19/zarandokolni-minden-ido-jo/

2019. július 20.

Az első gyalogos zarándoklatunk Máriapócsra. Összesen tizennégyen indultunk hajnali négy órakor a templomtól, de a létszám a későbbiekben még növekedett is, hála Istennek. A terv szerint elvégeztük a pócsi kis fatemplomban a Szent Liturgiát, az első (1696-os) könnyezést idéző környezetben. A bazilikában a búcsúzó ájtatosságot végeztük, majd értetkőzés volt a kegyképnél. Lelkileg gazdagodva térhettünk haza.