✠     Dicsőség Jézus Krisztusnak!     ✠

Dicsőség mindörökké!

Köszöntjük a rókahegyi görög katolikus templom honlapján. Reméljük, hasznos és fontos információkat talál itt. A legfontosabb és aktuális dolgokat közvetlenül itt láthatja, de bal oldalon fent, az Oldalak (menü) lapjaira kattintva válogathat a többiből is.  

 

Szent István király: templomunk védőszentje

(A templom ikonja)

 

Böjt 8. (nov. 22-én) 

Az imádságot éppen a böjt idején végezzük figyelemmel, mert akkor a léleknek könnyű, semmi nem nyomja, és nem adja át magát az élvezetek veszedelmes terhének. (Aranyszájú Szent János)

Böjt 7. (nov. 21-én)

Ha Éva böjtölt volna és nem evett volna a fáról, most nem lenne szükségünk böjtre. „Mert nem az egészségesnek szükséges az orvos, hanem a betegnek” (Mt 9,12). Megsérültünk a bűn által, meggyógyulunk a bűnbánat által, de a bűnbánat, böjt nélkül nem igazi. „Átkozott a föld, tövist és bojtorjánt terem neked” (Ter 3,17.) Jobb megtörődni lelkileg, és nem adni át testünket a fényűzésnek. A böjt által Isten előtt megigazulsz. (Nagy Szent Bazil)

   

2024. november 21.

Az Istenszülő Szűz Mária
templomba való bevezetésének ünnepe 

 

Teljes istentiszteleti rendet tartunk.  

Szűz Mária, Isten hajléka

 „Üdvözlégy, a templomoknak legcsodásabb nagy temploma” – énekeljük a szép máriapócsi akathisztoszban az Istenszülő Szűz Máriának. Igaz, hogy azt a szertartást bármikor lehet végezni, de az idézett sora talán éppen most a legidőszerűbb. Ugyanis görög katolikus egyházunkban november 21-én ünnepeljük Szűz Mária templomba való bevezetésének ünnepét. Apokrif evangélium szövegére alapozódik ez az ünnepünk, de a szertartási szövegeink sokszorosan megmagyarázzák a valódi értelmét. Máriát a szülei – Joákim és Anna – azért ajánlották fel három évesen az Isten és a templom szolgálatára, és azért vezették be a templomba, hogy ott megfelelőképpen tudjon előkészülni arra a hivatására, amire a mennyei Atya kiválasztotta őt. Vagyis arra, hogy az ő egyszülött Fiának és Igéjének az édesanyjává legyen. Így érvényesül a fentebb idézett liturgikus szöveg: „a templomoknak legcsodásabb nagy temploma” lett Máriából. Ugyanis ő áldott testébe fogadhatta a második isteni Személyt, a közénk, megváltásunkra ékezett Üdvözítőnket.

Erre a magasztos hivatásra készült Mária, amint az ünnep liturgikus éneke előtárja: „Ma a nagy Király lelki hajléka a templomba lép be, hogy számára isteni lakhelyet készítsen”. A kétféle templomnak azonos mondanivalója egybeszövődik. Mária oda érkezik, ott nevelkedik, ahol az Istennel közvetlen kapcsolatban lehet. Ez már elővételezi számára az egyedülálló kapcsolatot Istennel: amikor majd szeplőtelen méhébe fogadhatja be Jézust.

A templom, vagy az annak felfogott hely, bármely emberi kultúrában az Isten (vagy istenség) lakhelyét jelenti. Azt a helyet, ahol közvetlenül kapcsolatba lehet lépni a természetfelettivel. A kinyilatkoztatott vallásban pedig ez már teljesen egyértelmű. A zsidóság számára a szent sátor, majd a jeruzsálemi templom volt a legszentebb hely: az Isten jelenlétét jelezte és valósította meg. Megvoltak ennek a kézzelfogható bizonyítékai is, amint az Istenszülő-ünnepeken olvassuk is a szentírási olvasmányban. Ott őrizték „a mannát tartalmazó aranyvödröt, Áron kivirágzott vesszejét és a szövetség tábláit” (Zsid 9,4). – A keresztény katolikus (és ortodox) templomok pedig azért szentek, mert bennük nemcsak jelképesen, hanem valóságosan jelen van Jézus Krisztus az Eucharisztiában. Szent az oltár, mert rajta történik az átlényegülés, amikor a Szentlélek erejéből, a pap szavaira a kenyérből Jézus Teste, a borból Jézus Vére lesz. Szent a szentségház, mert benne van közöttük valóságosan (nem csupán jelképesen) Jézus Krisztus. Minderre felhívja a figyelmünket a folyton égő örökmécses.

Jó tudatosítani, hogy az Istenszülő Szűz Mária mindenféle tabernákulumnál, szentségtartó cibóriumnál, szentségmutató monstranciánál szebb, ékesebb és magasztosabb. Hiszen ő volt az, aki az „Isten élő és lelkes hajlékává” lett, áldott méhébe fogadta Jézus Krisztust, hogy nekünk, a világnak ajándékozza. Ezért ünnepeljük őt ezen az ünnepen, a templomba való bevezetésének ünnepén.

  

Böjt 6. (20-án)

Megsérültünk a bűn által, meggyógyulunk a bűnbánat által. De a bűnbánat böjt nélkül nem igazi. (Nagy Szent Bazil) 

 

Bódi Mária Magdolna

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B3di_M%C3%A1ria_Magdolna

 

Böjt 5. (19-én)

Aki a böjt fegyverébe van öltözve, minden időben felhevül a buzgóságtól. Mert a buzgólkodó Illés is, amikor felbuzdult Isten törvényeiért, teljesen a böjtben élt. (Szíriai Szent Izsák)

Böjt 4. (18-án)

A böjt régi adomány, a böjt az atyák kincse. Egyidős az emberiséggel. Ádám ezt az első parancsot kapta: A jó és rossz tudás fájáról ne egyél (Ter 2,17.) Az pedig, hogy „ne egyél” a böjt és a megtartóztatás parancsa.  (Nagy Szent Bazil)

Böjt 3. (17-én)

A böjt célja a tiszta áldozás. Azért nyújtották nekünk az atyák is a böjt küzdőterét, s adták nekünk a bűnbánat idejét, hogy megtisztítva és megmosva magunkat így közeledjünk a Szentséghez. Azért én is már most nagy hangon hirdetem, bizonyítom, kérem, és esedezem: sem tisztátalan, sem bűnös lelkiismerettel ne közelítsenek ehhez a szent asztalhoz, mert különben ez nem lesz áldozás… hanem elítéltetés, gyötrelem, és a büntetés nagyobbodása. (Aranyszájú Szent János) 

Böjt 2. (16-án)

A böjt formáját illetően nem lehet könnyen azonos szabályt tartani… Különbözőnek kell lenni az étkezés idejének, módjának, milyenségének éppen a test nem azonos állapota, vagy növekedés, vagy működési kör szerint, de mindenkinél egy szabálynak kell lenni: megszelídíteni a testet a szív megtartóztatására és a lélek megerősítésére. (Római Szent Kasszián)

Böjt 1. (15-én)

A böjt minden lelki tevékenység kezdete és alapja. Bármilyen erényt építesz a böjt alapjára, az megingathatatlan és rendíthetetlen lesz, mint a szilárd kőre épített (épület). De ha elhagyod ezt az alapot, azaz a böjtöt és helyére a test jóllakatását teszed és a többi helytelen kívánságokat, akkor minden erény megrendül, és széthordják a rossz gondolatok és szenvedélyek patakjai, amint a homokot elhordja a szél, és az erény egész épülete szétomlik. (Új Teológus Szent Simeon)

 

2024. november 15. péntek
a karácsonyi böjt
kezdete

Elővételezett karácsonyi ajándék
a karácsonyi böjt kezdetén

Az idő könyörtelenül tovaillanó folyamában meghökkenve tapasztaljuk, hogy íme, máris itt állunk a karácsonyi böjt kapujában. Görög katolikus egyházunkban november 15-én kezdjük az ünnepre való felkészülést. S hogy ez az egész időszak nehogy csak úgy elsuhanjon felettünk, egyházunk segítségünkre siet. Mert óhatatlanul is megállásra, elgondolkodásra késztet: Mi értelme van a rohanásnak, ha az eltávolít Istentől, és nem közelebb visz hozzá?

A karácsonyi nagyvecsernyében fogjuk énekelni az egyik legszebb karácsonyi himnuszunkat. Csodálatosan gazdag tartalma azonban már mostantól segítheti az ünnepre való méltó felkészülésünket. Szent szerzője ugyanis megilletődötten teszi föl a kérdést: „Mit hozzunk néked, Krisztus Istenünk, amiért megjelentél a földön, mint ember, érettünk?” Majd ő maga igyekszik megtalálni rá a választ a hálaadás emelkedett gondolatkörében. Ugyanis ez az egyik legszebb emberi tulajdonságunk. Hálát adni – a szó igazi értelmében – csak az értelmes személyek tudnak. Mert minket nem csupán az ösztöneik vezérelnek, hanem fölül is tudunk emelkedni rajtuk. Különösen akkor, amikor az „odaföntvalókra irányítjuk figyelmünket” (Kol 3,2).

Költői ihletettségének hevületében himnuszköltőnk túllép a földies gondolkodáson, s az egész természet, minden Isten által „teremtett lény és dolog” hálaadását zengi. A teológia ontológiai istendicsőítésről beszél ezzel kapcsolatban, amit a Teremtő az értelemmel nem rendelkező teremtményeitől kap meg, mint ahogy a mű dicséri az alkotóját. A himnuszköltő konkrétan fogalmaz, egymás után sorolja, hogy „az ég csillagot”, „a föld istállót”, „a puszta jászlat” hoz ajándékba az újszülött Megváltónak. Igen, ez lehet a természet ajándéka!

És akkor milyen legyen az értelemmel rendelkező lényeké? Erre is megkapjuk a választ: „az angyalok éneket” ajándékoznak az emberré lett Istennek. Már teremtésüktől fogva zengik Isten szentségét és dicsőségét (Iz 6,3), itt is ezt teszik. Nem maradnak ki az emberek sem az ajándékozásból: „a bölcsek ajándékokat” hoznak, vagyis az evangéliumi aranyat, tömjént és mirhát (Mt 2,1). Az egyszerű emberek, „a pásztorok csodálatot”, szívük bensőséges imáját tárják oda a világ Újszülöttjének (Mt 2,20).

Mint egy karácsonyfa alatt, az ajándékok egyre csak halmozódnak. De még nem találjuk a saját magunkét? Bizony, Jézus is személyes állásfoglalásra késztette tanítványait, miután felsorolták, hogy kinek tartják őt az emberek. Nekik szegezte a kérdést: „Hát ti?” (Lk 9,20) – hát ti kinek tartotok engem? Ennek a gondolatnak bűvkörében kerül helyére a mi „ajándékunk”. „Mi pedig, emberek, Szűz Anyát”: igen, a legszentebbet, a legtisztábbat, a legáldottabbat ajándékozzuk a mi Istenünknek. Mária személyében a legteljesebb embert, emberségünk minta- és példaképét nyújtjuk neki. Ha már mi olyan rosszak vagyunk, legalább az ő édesanyai szeretete vegye körül a kicsi Jézust.

Felkészülésünkben akarjunk az ő példájára jobbak lenni! 

2024. november 10-én, vasárnap
görögkatolikus Szent Liturgia lesz a templomunkban, mert Péter atyának bérmálási ünnepsége van.

2024. november 8-án (pénteken)
Szent Mihály és Gábor arkangyal, valamint az összes mennyei erők ünnepét tartjuk. 

Teljes istentiszteleti renddel ünnepeljük.  

Az angyalok

Görög katolikus egyházunkban november 8-án a szent angyalokat: Szent Mihály és Szent Gábriel főangyalt, a „mennyei seregek fővezéreit” ünnepeljük, s velük együtt az „összes mennyei erőket”. Istennek pusztán szellemi teremtményeiként tiszteljük őket, akik megmaradtak Teremtőjük hűséges szolgái, nem fordultak el tőle szabad akaratukkal, mint azok a társaik, akikből a gonosz lelkek lettek. Így annak tudatában fordulhatunk feléjük, hogy ők nem csak Istent tisztelik és szeretik, hanem nekünk is hathatós mennyei pártfogóink.

Régóta tudja ezt az ember. Az ószövetségi Szentírásban egy egész könyvet olvashatunk arról, hogyan segítette Ráfáel angyal Tóbiást és Tobitot életük boldogulásában. Hosszú lenne felsorolni, hány esetben tapasztalhatták meg az emberek az angyalok segítségét. Tudjuk, hogy az üdvtörténet jelentős eseményeinél ott voltak: Jézus megtestesülésének hírüladásától kezdve (Lk 1,26), a feltámadás hírüladásán át (Mk 16,4), a végidők meghirdetéséig (1Tesz 4,16).

Nemcsak tudja az ember, hogy az Istent szolgáló és őt állandóan dicsőítő angyalok neki is segítségére vannak, hanem ennek képi kifejezési formát is ad: szárnyakkal ábrázolja az angyalt. Pedig mindenki megtanulta a katekizmusból, hogy az angyalok olyan pusztán szellemi lények, akiknek értelmük és szabad akaratuk van, de testük nincs. Márpedig, ha nincs testük, akkor következésképpen szárnyuk sincs. Hogy miért festenek akkor mégis szárnyat nekik? Egyszerű a válasz: a nevük és a tevékenységük miatt. Ezt is tudjuk. „Angyal” azért, mert „küldött”. Isten követe, mert tőle hoz valami fontos tudósítás, hírt. Isten rajta keresztül közvetíti az üzenetét. És ezt csak szárnyak segítségével hozhatja „le” az angyal a mennyből, ahol Isten lakóhelyét képzelik az emberek. Ám a szárnyaknak más fontos funkciója is van. Mégpedig a védelmezés.

A Bibliának már a legelső sorában találkozhatunk ezzel a gondolattal. A biblikusok szerint az „Isten lelke lebegett a vizek fölött” (Ter 1,2) kifejezés – igaz, a Szentlélek tevékenységeként – azt a képet idézi fel, ahogy a kotlóstyúk kiterjesztett szárnyaival védelmezi a csibéit. A zsoltárokban gyakran lehet olvasni ilyen megállapításokat: „Szárnyaival oltalmaz, tollai alatt menedékre lelsz” (Zsolt 91,4). Sőt, a bizánci liturgia előkészületi szertartásában is megjelenik a gondolat. Miközben a pap letakarja felajánlott adományokat, így imádkozik: „Szárnyaid árnyékával oltalmazz meg bennünket… adj nekünk békés életet, könyörülj rajtunk és világodon mint jóságos és emberszerető”.

Ha ilyen jelentőséget kap a szárny mind a Bibliában, mind a liturgiában, akkor elfogadhatjuk, hogy az angyalok oltalmazó szeretetükkel, védelmező segítségükkel vesznek minket körül. Különösen számíthatunk az őrangyalunk segítségére, akit Isten rendelt mellénk. Érdemes vele jóban lenni! Mert ő eleve a javunkat akarja. Szellemi lény lévén, a kezünket nem tudja megfogni, hogy távol tartson a rossztól, de a lelkiismeretünkön keresztül buzdít a jóra, jó példájával, imádságával segít, hogy hűségesek legyünk Istenünkhöz.

2024. november 10-én, vasárnap
a kiadott hirdetéstől eltérően
görög katolikus liturgia lesz a templomunkban, mert Máté Péter atya bérmálás miatt nem tud jönni. 

2024. november 5-én, kedden:

Rókahegyi Görög Esték VI/11.

A sorozat 11. előadását

Horváth Tamás atya

fogja tartani a tizedik parancsolatról. 

2024. november 3-án, vasárnap
a Szent Liturgiát elhunytjainkért végezzük
utána pedig a halotti megemlékezéseket,
mint a hramoták alkalmával

2024. október 30.

Halotti megemlékezés a vitéz huszárokról Nyíregyházán

Immár negyedik alkalommal jöttek össze a Vitézi Rend Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Törzskapitányságának vitézei, hogy meglékezzenek vitéz és hős elődeikről, a nyíregyházi huszárokról. Ebben az esztendőben, 2024-ben is október 30-án történt a megemlékezés a Huszárok Sírkertjében.

A székkapitány által vezetett ünnepség azzal a buzdítással kezdődött, hogy ma is szükség van a vitézekre. Igaz, hogy ma nem karddal, kivont szablyával vagy huszáros támadással kell vitéznek lenni. Sokkal inkább fontos a hazaszeretet, az erkölcsiség, a hagyományőrzés és a karitatív tevékenység.

Ennek illusztrálására - első mozzanatként - Móra Ferenc: "Pétör, a csaló" kis írásának felolvasását kérte. Mindenki meghatódott annak hallatán, hogy milyen nagy vitézi tettet vitt végbe a kicsiny iskolás gyermek, amikor a langyos iskolatejet a saját éhező szájától megvonta, hogy éhező-fázó kishúgát táplálja vele. - Csak egy kis apró jel arra, hogy így is lehet "vitézkedni". Mindenki megtalálhatja környezetében, hogy milyen hasonló dolgot tud tenni a szeretet kifejezésére.

Ezt követte a szentírási tanítás. Az idén az 1Tim 11-16 alapján elmélkedett a székkapitány arról, hogy hogyan lehet "a hit jó harcát megharcolni". Szent Pál apostol nyomán hat témát gondolhattunk át: igaz lelkület, életszentség, hit, szeretet, türelem, szelídség. Bizony, mindegyik megvalósításához hősies küzdelem szükséges, amit úgy is lehet mondani, hogy "vitézség"!

Az ünnepség harmadik része volt a halotti megemlékezés. Görögkatolikus egyházunk gyász szertartásával imádkoztunk előbb vitéz József, Károly, István, Antal, Gábor, Kálmán huszár tisztekért, majd a jelenlévők minden elhunytjáért. Szép látvány volt, hogy a jelenlévő legkisebb gyermekek - talán a jövő vitézei - égő mécseseket helyeztek a márványoszlopok tövébe.

Annak reményében búcsúztunk egymástól, hogy Isten segítségével jövőre is összejövünk és folytatjuk a hagyományt, mellyel a vitéz huszároknak emléket állítunk a Vitézi Rend nevében, s egyúttal a saját elhunytjainkért is imádkozunk.

Boldog nyugalmat és örök emléket!

 

2024. október 30.

Halotti megemlékezés a vitéz huszárokról és saját elhunytjainkról

Szerdán délután 4 és fél 5 között
a Huszár Emlékkertben
(Kéry József utca, a Tesco környékén)

Szeretettel várunk mindenkit

2024. október 20.

Templomi megemlékezés az 1956-os hősökről és áldozatokról.

Vasárnap végeztük, mivel 23-a hétköznapra esik.

 

2024. október 1.

Rókahegyi Görög Esték VI/10.

Orosz István Mokiosz atya: "Felebarátod házastársát ne kívánd!" 

  

2024. október 1-jén 

az Istenszülő Szűz Mária oltalmának ünnepét tartjuk teljes istentiszteleti renddel.

Hétfőn este 5 órakor vecsernye,
Kedden reggel 8 órakor utrenye,
fél 9-kor Szent Liturgia,
este 5 óra (RGE) előtt vecsernye

 

Az Istenszülő oltalma

Boldogemlékű Dudás Miklós püspök atyánk püspöki jelmondatául azt választotta, hogy „A te oltalmad alatt”. Pedig akkor, amikor 1939. május 14-én püspökké szentelték, még nem is gondolhatta, hogy milyen megpróbáltatások várnak majd rá. Következtek a második világháború borzalmai. Majd a kommunista elnyomatás, amikor neki is állandó készenlétben kellett lenni, bőröndjét becsomagoltan tartva, mert nem tudta, mikor viszik el. Ilyen körülmények között megérezhette és átélhette, milyen jól döntött, amikor máriapócsi bazilita szerzetesként a drága Istenszülő oltalma alá helyezte egész püspöki szolgálatát. – Amikor október 1-jén az Istenszülő oltalmának ünnepét tartjuk a görög katolikus egyházban, mi is követhetjük őt ebben a Mária iránti bizalomban, az őrá való hagyatkozásban. Erősíthet az ünnepi evangélium utolsó mondata: „Boldog a méh, mely téged hordozott, és az emlők, melyeket szoptál” (Lk 10,28). Egy ismeretlen asszony kiált így a tömegből Jézus felé. S mindnyájan átérezhetjük ennek igazát, mert valóban boldog Mária és az ő áldott méhe, hiszen ő oltalmazhatta az Isten egyszülött Fiát! Az egyház tanítása szerint pedig – evangéliumi alapon (Jn 19,26-27) – mindenkit így oltalmaz és védelmez, aki elfogadja őt mennyei édesanyjának.

Az Istenszülő oltalma alá helyezzük saját magunkat. Különösképpen érvényes ez a hitünkre. Egy pillanatra sem lehetünk nyugodtak a hitünket illetően, fontos, hogy napról napra gondot fordítsunk a növelésére. Komolyan figyelmeztet Szent Pál apostol: „Aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék” (1Kor 10,12). Bizony, kérnünk kell Máriát, segítsen bennünket abban, hogy a hitünket megőrizzük és gyarapítsuk: erősítsük a Szentírásból, a prédikációból, a hittanból, a keresztény szellemű könyvekből és folyóiratokból. Ám különösen fontos, hogy ne csak meghallgassuk az Isten igéjét, hanem meg is tartsuk, életté is váltsuk (Lk 10,28).

Az Istenszülő oltalma alá helyezzük szeretteinket. Édesanyai szeretetével veszi körül őket is. És ez annál jobban érvényesül, minél többet imádkozunk értük, minél jobban a Szűzanya szeretetébe ajánljuk őket. Ő, aki az „Úr szolgáló leányának” (Lk 1,38) nevezte magát, a mi szolgálatunkban áll, és közvetíti a kegyelmet ránk és szeretteinkre, akikre kérjük tőle. Milyen szépen szól a máriapócsi kilenced imádsága: „Soha sem hallottuk, jóságos Anyánk, hogy ne segítettél volna valakin, aki Hozzád folyamodott”. Ilyen bizalommal járulhatunk hozzá, kérve oltalmazó szeretetét, hiszen „egy imádságunk sem hullik a porba”.

Az Istenszülő oltalma alá helyezzük az egész világot. Lehet, hogy a mi imádságunk csak egy csöpp a tengerben. De az egy csepp is fontos, mert a legnagyobb óceán is cseppekből áll össze. Milyen szép, hogy nem is olyan régi időkig, de „Mária országának” lehetett nevezni hazánkat. Ha ez – sajnos – már nem érvényes, legalább mi, akik komolyan vesszük a hitünket, maradjunk meg ebben. Ajánljuk fel az egész környezetünket a Szűzanyának, ajánljuk az ő szerető oltalmába!

Jó lenne, ha az Istenszülő oltalma ünnepén komolyabban vennénk mindezeket!

 

2024. szeptember 29-én

Újra volt ministrálás a templomunkban!

Sitku Miklós és Zsófia a ministránsok.

 

2024. szeptember 15-én

az "Ars Sacra" fesztivál keretében
megtartottuk templomunkban
az "előzetes könyvbemutatót"
a 30 éves templomunkról.

 

2024. szeptember 15-én
az országos Ars Sacra program keretében
a vecsernye után
a 30 éves templomunkról készülő könyv
előzetes bemutatója lesz.
Érdemes eljönni!

 

2024. szeptember 14-én
szombaton
a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén
teljes istentiszteleti rendet tartunk a templomunkban.

13-án délután 5-től vecsernye
14-én reggel 8-tól utrenye
fél 9-től Szent Liturgia
délután 5-től vecsernye.

  

A kereszt ereje

Jézus „maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették” (Jn 19,17-18) – hangzik el a görög katolikus templomokban a keresztfelmagasztalás ünnepi evangéliumában. Jézus maga vitte a keresztjét! Arra megfeszítve adta életét „értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért”. Jogos hát, hogy egyházunk „drága, tisztes, elevenítő” keresztnek nevezi az eredetileg gyalázatos bitófának tartott, ám a legértékesebb ereklyévé lett keresztet.

Drága a szent kereszt. Nyilván nem a pénzzel vagy anyagiakban kifejezhető értéke miatt lehet így nevezni. Eredetileg nem is lehetett különleges értéke, hiszen a hóhérok az éppen akkor és ott található fából ácsolták össze. Csak az egyházi hagyomány adott neki később egy olyan értelmezést, hogy abból az édenbeli fából készítették, „amely által Ádám elbukott”. Az ikonon éppen ezért látható a kereszt tövében egy kis barlang, abban pedig Ádám koponyája. Nem anyagilag, hanem eszmeileg drága számunkra szent kereszt. Drága, mint ahogy a kedvesét így szólítja az ember: „drágám”. Drága, mint ahogy az Úrhoz is felfohászkodunk: „drága Jézusom”. Drága a kereszt, mert a legnagyobb értéket hozta meg nekünk: az üdvösségünket. De jó lenne, ha mindig így tudnánk rá tekinteni, nem pedig a „keresztviselés” nyűgjét forgatnánk állandóan magunkban!

Tisztes a szent kereszt. Talán első megközelítésben nem világos ennek a szónak a jelentése. Igazából azt akarja mondani, hogy „tiszteletreméltó, tisztelt, tekintélyes”. A legnagyobb tiszteletünket érdemli Jézus keresztje, mert rajta függve szerzett üdvösséget számunkra, „mert azon ölte meg Ő a mi megölőnket, a halál fiait pedig életre keltette” – amint ünnepi himnuszaink egyikében énekeljük. Olyannyira tiszteletre méltó számunkra a kereszt, hogy a pap a felmagasztalási szertartásban a világ négy égtája felé a földig hajlik vele, s a hívek is ugyanígy mélyen meghajolnak. A liturgikus szövegek pedig szinte folyamatosan buzdítanak erre: „Jertek, minden nemzetek, az áldott fának hajoljunk meg”. Természetesen azért, mert „a te kereszted előtt leborulunk, Urunk, és a te szent feltámadásodat dicsőítjük”!

Elevenítő a szent kereszt. Milyen szép megfogalmazását adja ennek az egyik himnuszunk: „a paradicsomi fa halált sarjadzott, ezen pedig (a keresztfán) az élet virágzott ki”! A bűn halálából váltott meg minket és ajándékozott nekünk örök életet Jézus Krisztusnak a kereszten történt áldozati halála. Ezért is feltűnő, hogy a húsvéti ikonon az alvilágba leszálló Krisztusnál ott van a győzelem jele, a kereszt. Nemcsak az ünnepen, hanem az egész ünnepkör minden napján hangzik az ünnepélyes énekünk: „Magasztald, én lelkem, az Úr elevenítő keresztjének fölmagasztalását”. Igen, elevenítő a kereszt! Ünnepélyes dallamú énekünk is erről szól: „Üdvözlégy, életadó Kereszt… mert (általad) legyőzetett a halál hatalma”! Jó, ha így tudunk rá tekinteni.

Jézus nyomában járva (Mt 16,24) a drága, tisztes, elevenítő keresztre tekintsünk, s így könnyebb lesz a saját keresztünk hordozása!

 

2024. szeptember 8.

Szűz Mária születése

7-én, szombaton lítiás nagyvecsernyét végzünk,
8-án, vasárnap fél 9-kor római katolikuks szentmise lesz,
este 17 órakor pedig vecsernyét végzünk.

 

Kisasszonynap, az ellentétek ünnepe

A görög katolikus hívek előszeretettel nevezik az Istenszülő Szűz Mária születésének ünnepét „Kisboldogasszony napjának”, vagy még inkább „kisasszonynapnak”. Minden bizonnyal a Nagyboldogasszonnyal való párhuzam miatt alakult ez így. Egyházunknak a legnagyobb ünnepei között kap helyet ez az ünnep, és mindig szeptember 8-án ünnepeljük, bármilyen napra is essen. Mindkét alkalomra ugyanaz az evangéliumi szakasz van előírva (Lk 10,38-42; 11,27-28), mint egyébként a Mária-ünnepek túlnyomó többségére. Így tehát ezen a napon is halljuk az evangéliumból az ismeretlen asszonynak Máriát dicsérő szavát a Jézust körülvevő tömegből: „Boldog a méh, mely téged hordozott, és az emlők, melyeket szoptál” (Lk 11,28). És halljuk Jézus ellentétes válaszát is, amely az ő követőire vonatkozik: sokkal inkább boldogok, akik Isten igéje szerint élnek. – Ez a két mondat előre vetíti az egymásnak ellentmondó ünnepi gondolatok kettősségét.

Mária megszületett. Annak ellenére született, hogy szülei, Joákim és Anna már idősek voltak. Hasonló eset történt, mint Keresztelő János esetében: az idős Zakariás és Erzsébet már nem is reménykedett gyermekáldásban (Lk 1,18), amikor a mennyei Atya mégis megáldotta őket gyermekkel. Idézhetjük az Ószövetséget is: a száz éves Ábrahám és kilencven esztendős Sára gyermeket kapott Istentől (Ter 17,17), Izsákot. De a nagy bíra, Sámson is hasonló módon született, mert Mánoah felesége meddő volt, és Isten mégis gyermeket adott nekik (Bír 13,5). János, Izsák, Sámson – milyen nagy személyek lettek Isten tervében! De mennyivel nagyobb lett Mária, aki ugyanúgy pici babaként született, és mégis „a keruboknál tiszteltebb és a szeráfoknál hasonlíthatatlanul dicsőbb lett” a liturgikus himnuszunk szerint.

Mária kicsiből nagy lett. Nemcsak azért lett nagy, mert megszületése után az emberi természet rendje szerint megnövekedett és felnőtté vált. Sokkal inkább azért lett nagy, mert lelkületben kicsi tudott maradni. Kimondta az Isten akaratára, a Gábriel arkangyal által hozott üzenetre: „Íme, az Úr szolgáló leánya” (Lk 1,38). Ha valaki, akkor ő az egész életében meg tudta valósítani az evangélium szavait: „Aki megalázza magát, az felmagasztaltatik” (Mt 23,12). Íme, a nagy ellentét: kicsinysége révén naggyá lett: a „világ királynője”, ahogy az egyház nevezi őt.

Máriát boldognak nevezi az ismeretlen asszony. Valóban az lett, mert ha valakire érvényesek a Jézus által tanított boldogságmondások, akkor őrá igazán azok. De tudjuk az ellentétét is. Már az Úr Jézus templomban való bemutatásánál elmondta róla az idős Simeon, hogy lelkét hétszeresen átjárja a tőr (Lk 2,35). Igen, az egyház tanításában ő lett a „hétfájdalmú Szűz”. Neki szólnak a vecsernyei fájdalmas istenszülői énekeink. Ugyanakkor az is érvényes rá, amit örömhívételkor elmondott az Úr angyalának: „Boldognak hirdet engem minden nemzedék” (Lk 1,48). Az emberi boldogság útja ez: az Isten akaratának való engedelmesség, az Úr akarata szerint való élet!

Kisasszonynap ünnepén megfontolandó gondolatok ezek mindnyájunknak!

 

 

2024. szeptember 3.

Rókahegyi Görög Esték VI/9.

Kovács Csaba atya: Ne hazudj! Mások becsületében kárt ne tégy!

 

 

2024. szeptember 1.

Templomi tanévnyitó

A Szent Liturgiában imádkoztunk a tanulókért és a velük foglalkozókért.

Sitku Miklós és Zsófia verset is mondtak az évnyitóra.

Évnyitóra 

Szól a csengő, vár az osztály,
Szedd a lábad, érj oda!
Szeptember van, fiúk, lányok,
Kezdődik az iskola. 

Matekóra, testnevelés,
Ének-zene, olvasás,
Év végére alig fér el
Fejemben a sok tudás.

De addig a hittanórán
Jézusról is tanulok,
Szeretetben és jóságban
S hitemben gazdagodok. 

Hittanos évnyitó

Itt állunk most újra, diáktársak, együtt.
Szünetünk véget ért, szeptembert köszöntünk.
Nemcsak iskolába, templomba is jövünk,
Hogy tanulásunkra sok áldást nyerhessünk.

Tanáraink várnak, készen állnak újra,
Hogy sok tudást és jót adjanak agyunkba.
Várjuk a hittant is, hogy még többet tudjunk,
Hitet, szeretetet s jóságot tanuljunk.

Lehet kissé furcsa, vártam az új évet,
Hogy az új könyvekből sok tudást merítsek.
Osztálytársaimnak mosolyát is látom,
A sok nyári élményt velük mind megosztom.

Újra kezdünk mától, tanárok s diákok!
Előre tekintek s várakozva állok.
Jön a becsengetés, kezdjük a tanévet
Isten áldásával hogy előbbre lépjek!

 

 

2024. szeptember 1.

Templomi évnyitó

Minden tanulóra és mindenkire, aki oktatásukkal és nevelésükkel foglalkozik, kérjük a jó Isten áldását.

 

Szeptember 1.

Újév

Görögkatolikus egyházunkban szeptember 1-jével kezdődik az új esztendő.

Igaz, hogy előtte nincs szilveszterezés, de annál fontosabb, hogy az Úr Jézussal kezdjük az évet.

Hogy nagyon ősi gyakorlatról van, azt az is igazolja, hogy az iskolában is szeptember elsejével kezdődik az új tanév.

Egyházunkban négy indokot szoktak felsorolni:

1. Az Ószövetségben ősszel kezdődött az új év. Ezt vette át örökségként az egyház.

2. A polgári időszámításban szintén: a császár a termések betakarítása után számoltatta el a helytartóit, és így kezdtek új évet.

3. A hagyomány szerint Jézus ezen a napon kezdte meg a názáreti zsinagógában a nyilvános működését.

4. Az ősegyház ezt a gyakorlatot vette át, és szeptember 1-jén kezdte az új esztendőt.

Ezek adják tehát az alapot ahhoz, hogy mi is szeptember elsején kezdjük az új egyházi évet. (Egyébként a római katolikusok sem január 1-jén kezdik, hanem ők advent első vasárnapján.)

 

 

2024. augusztus 29-én, csütörtökön

az egyházi év utolsó nagy ünnepét,

Keresztelő Szent János fejvételének ünnepét tartjuk.

 

Teljes istentiszteleti rendet tartunk!

Ez böjtös nap! 

 

 

Köszönet

Itt is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a templombúcsúnkat széppé és egészen bensőségessé tették.

Elsősorban a jó Istent illeti a köszönet, aki mindezt megengedte.

 Köszönetünk száll Szent István apostoli királyunk felé is, aki templomunk és közösségünk védőszentje, és aki csontereklyéjével valóságosan is itt volt és van közöttünk.

Megköszönjük az új római katolikus atyának, Máté Péternek, hogy szép és tartalmas prédikációjával tanított bennünket.

Köszönjük dr. Obbágy László hitoktatási főnök, teológiai tanár, érdemes esperes, kertvárosi paróchus atyának, hogy jelenlétével emelte ünnepségünk fényét.

Hasonlóképpen köszönjük Horváth Tamás bírósági helynök, teológiai tanár, sóstóhegyi paróchus úrnak (aki egyben templomunknak és közösségünknek is paróchusa), hogy kedves feleségével, Timea tisztelendő asszonnyal megtiszteltek bennünket.

 Köszönjük a helybéli és vendég híveknek, hogy szép számmal megjelentek a templomi ünnepünkön. Megérezhettük, hogy milyen jó közösségben - és nagyobb közösségben - imádkozni.

 Köszönet illeti mindazokat, akik a templom és környezete takarításában részt vettek, széppé és méltóvá varázsolták azt az ünnepre. Köszönjük az új lobogót és oltárkeresztet: áldja meg a jó Isten az adakozókat!

 Azt is köszönjük, hogy sok süteményt hoztak össze a testvérek egymás megkínálására, illetve a közösség ápolására. Továbbá azoknak is megköszönjük, akik asztalokkal és padokkal lehetővé tették a közösségben való együttlétet.

Végül köszönet azoknak, akik személyesen nem tudtak jelen lenni, de imádságukkal kísérték az ünnepünket.

 

2024. augusztus 20.

 

2024. augusztus 15. csütörtök

Nagyboldogasszony ünnepe, az Istenszülő elhunyta és mennybevitele napja

Teljes istentiszteleti rendet tartunk:

szerdán 17 órától lítiás nagyvecsernye
csütörtökön (szokásosan) utrenye, liturgia, utóvecsernye.

 Ünnepeljük együtt a szép ünnepet!

2024. augusztus 20-ra

 

 

2024. augusztus 6. kedd

Gyümölcsszentelés

 

2024. augusztus 6. kedd

Úrszínváltozás ünnepe

 Teljes istentiszteleti rendet tartunk.

A Szent Liturgia után gyümölcsszentelés lesz.

 

 

2024. július 28. vasárnap

Nagyszülők IV. Világnapja

Köszöntjük a nagyszülőket
és a fél 9-es Szent Liturgiában imádkozunk értük.

 

2024. július 20. szombat

Illés próféta ünnepe

 

Teljes istentiszteleti rendet tartunk:

pénteken 17 órakor vecsernye
szombaton 8 órakor utrenye
fél 9-kor Szent Liturgia
este 17 órakor vecsernye

 

2024. július 14. vasárnap

Nagy Csaba atya búcsúztatása

Augusztus 1-jétől Nagy Csaba atya gávavencsellői plébános lett. Szívből köszönjük a rókahegyi szolgálatát, ahol testvéri közösségben tudtunk együttműködni. A jó Isten segítse az új szolgálati helyén, legyen továbbra is az ő jó papja! A Szűzanya édesanyai oltalmába ajánljuk Csaba atyát.

 

 

2024. július 13. szombat

Megvolt a pócsi gyalogos zarándoklatunk

- Köszönjük a jó Istennek, hogy megsegített minket a gyalogos zarándoklat folyamán a rekkenő hőségben is.

- Köszönjük a Szűzanyának, hogy odavonzott bennünket drága kegyhelyére, a kegyelmek helyére.

- Köszönjük a zarándokoknak, hogy velünk együtt viselték a nap hevét és terhét akár 34 kilométeren, akár csak pár kilométeren, akár csak kétszáz méteren át (mert olyanok is voltak: a legkisebbek).

- Köszönjük az együtt imádkozást a zarándoklat folyamán és a Szent Liturgiában is.

- Köszönjük azoknak, akik nem tudtak velünk jönni, de imádkoztak értünk, hogy ne legyen senkinek baja.

- Köszönjük ismételten is a jó Istennek és a Szűzanyának, hogy lelkileg töltekezve jöhettünk haza, még ha nagyon fáradtan is.

- Köszönjük, hogy jövőre újra mehetünk: biztos, hogy nem fog elmaradni a zarándoklat - bármilyen körülmények lesznek is.

 

 

 

  

2024. június 29.

Szent Péter és Szent Pál főapostolok ünnepe

Teljes istentiszteleti renddel ünneplünk:

elővecsernye du. 5-kor
reggeli istentisztelet 8-kor
Szent Liturgia fél 9-kor
utóvecsernye: du. 5-kor

 

   

2024. június 24.

Keresztelő Szent János születése

 

Teljes istentiszteleti renddel ünneplünk:

elővecsernye du. 5-kor
reggeli istentisztelet 8-kor
Szent Liturgia fél 9-kor
utóvecsernye: du. 5-kor

A Szent Liturgia után gyógyfüvek és gyógyteák megáldását végezzük.

 

   

2024. június 4.

Az Összetartozás Tüze

Köszönjük mindazoknak, akik részt vettek a megemlékezésen.

  

   

2024. pünkösd: elsőáldozás

 

   

2024. május 26. Kisbúcsú

 

   

2024. május 19. Pünkösd

 

Teljes istentiszteleti renddel.

A Szent Liturgiában elsőáldozás, utána agapé.

 

   

2024. május 18. szombat: hramota.

Az esztendő utolsó halottas szombatja.

 

 Reggel 8 órakor kezdjük a halotti liturgiát, utána pedig a névszerinti halottas megemlékezéseket végezzük szokás szerint.

 

   

2024. május 9.

Az Úr Jézus mennybemenetelének ünnepe

Teljes istentiszteleti rendet tartunk.

 

   

2024

Búzaszentelés

 

 

2024. május

Paraklisz

 

Májusban minden este 17 órakor parakliszt végzünk a Szűzanya köszöntésére (amikor nincs vecsernye)

 

   

2024. április 23.

Szent György ünnepe

Teljes istentiszteleti rendet tartunk!

  

  

 2024. március 31.

Pászkaszentelés

 

   

2024. március 31.

HÚSVÉT

A feltámadási szertartás 7 órakor kezdődik, utána 8-tól Szent Liturgia, pászkaszenteléssel

ÁLDOTT ÜNNEPET!

 

   

2024. március 25.

Örömhírvétel ünnepe 

 

Teljes istentiszteleti rendet tartunk.

 

  

2024. március 22. szombat

 Lelkigyakorlatunk 2. napja.

Szent Liturgiát végzünk, gyónási lehetőséggel.

 

  

2024. március 22. péntek

Ma 17 órakor kezdődik a lelkigyakorlat.

Nagy Csaba atya vezeti.

Gyóntatás mindhárom nap lesz.

Használjuk ki a húsvéti szentgyónás elvégzésére!

 

  

2024. március 16.

Akathisztosz szombat

Este 5 órakor végezzük az akathisztoszt,

utána rövid vecsernye is lesz.

 

  

2024. március 15.

Ma van az évben utolsó Előszenteltek liturgiája.

Szokás szerint este 17 órakor kezdjük.

Jöjjünk el erre az egyedülállóan szép szertartásra!

 

  

2024. március 13.

Szerdán délután 5 órától Krétai Szent András bűnbánati nagy kánonját végezzük.

A hosszú szertartás több mint három órán át tart, de bármikor, bármennyi időre be lehet kapcsolódni ebbe az évente egyszer végzett szertartásba.

 

  

2024. március 5.

Rókahegyi Görög Esték VI/3.

A Tízarancsolat második parancsáról
(Németh István atya)

  

  

 2024. február 24.

Hramota

A következők:

március 2.
március 9.
május 18. (pünkösd előtt)

 

  

 2024. február 16.

Előszenteltek liturgiája és kollibamegáldás

 

  

Oldal: Kezdőlap
RÓKAHEGYI GÖRÖGKATOLIKUS TEMPLOM - © 2008 - 2024 - rokahegyitemplom.hupont.hu

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat